Válaszok   Kérdések és Válaszok Transindex - SzRÚ dialógus

Transindex - SzRÚ
dialógus

Bevezető

Az alábbi kérdéseket a magyar www.transindex.ro fórum vitavezetői gyűjtötték össze és tették fel az SzRÚ vezetőségének. A dialógust az említett virtuális fórum képviselői kezdeményezték; a vita 2002. augusztus 27-én indult (ekkor kaptuk meg a kérdéseket) és 2002. szeptember 9-én zárult le (ekkor küldtük el válaszainkat). Ennek következtében néhány kérdés/válasz már elvesztette aktualitását.

Kérdések és válaszok

1. Önéletrajzaik szerint különböző pártokkal dolgoztak együtt. Mennyire kapcsolódnak hozzájuk, illetve az ezekben a pártokban tevékenykedő fiatalokhoz? Miben különböznek tőlük?

Nem kapcsolódunk sehogyan, semmilyen párthoz, sem az ezekben tevékenykedő fiatalokhoz.

Hivatalos bemutatkozásunk után jónéhány fiatal megkeresett bennünket, akik más pártok tagjai, vagy azok voltak (kivéve az SZDP-t és az NRP-t), és azóta tárgyalunk velük az együttműködésre vonatkozóan, mindenkivel egyénileg. Abban különbözünk ezektől a fiataloktól, hogy mi nem fogadnánk el olyan pártvezetők irányítását, akik nem képviselnek minket.

2. Mi késztette arra, hogy új pártot hozzanak létre, és nem egy befutott "márkanevet" használjanak fel arra, hogy belépjenek a politikába?

Úgy gondoljuk, hogy a politikai osztály megreformálása inkább kívülről lehetséges, mint belülről.

3. Hogyan tudják összeegyeztetni a pártprogram III. fejezete 16) bekezdésének (g) pontjában megfogalmazott elvet, miszerint a párt tagja nem fogalmazhat meg nyilvános ellenvéleményt a párt döntéseivel, törekvéseivel szemben, a decentralizált jelleggel, a valódi, közvetlen demokráciára való törekvéssel?

Az előírás - miszerint "ne hozzon nyilvánosságra a párt tevékenységének vagy imázsának súlyosan ártó és a Szövetség Románia Újjáépítéséért vezetőszervei által megfogalmazott állásfoglalásoknak ellentmondó nézeteket" - nem ütközik a valódi, direkt demokrácia elvébe mindaddig, amíg célja az, hogy meggátolja a párton belüli nézetkülönbségek áthelyezését a nyilvános szférába, ami eddig rendszeresen kárt okozott valamennyi demokratikus pártnak Romániában.

A párt olyan emberek társulása, akiknek szemléletmódjuk közös. A közös szemlélet hiányában megszűnik pártnak lenni, és nem lesz több, mint egy tárgy és reprezentativitás nélküli emberi gyülekezet. Bármely párttagnak lehetősége van hallatni a hangját a párton belül, lehetősége van kezdeményezésekkel élni, ötletekkel előállni, még a doktrína szintjén is. Ha ezek a gondolatok beépülnek a párt szemléletmódjába, akkor a miénk lesz, a mindannyiunké és ezek képviselnek majd minket. Ha valaki alapvetően eltérő nézeteket vall, akkor nyilvánvaló, hogy nem ebben a pártban van a helye, hanem egy olyanban, amely az ő elképzeléseit képviseli.

Amennyiben úgy látja, hogy az ő gondolatai megfelelőbbek, mint a párt hivatalosan kinyilvánított nézetei, akkor rendelkezésére áll minden olyan demokratikus eszköz, amelyek révén ezeket megváltoztathatja. Semmi hasznát nem látjuk a sajtón keresztül eszközölt olcsó, törtető politikai akcióknak, amint az más pártoknál általában történni szokott. Ez zavart kelt a választók és a többi párttag körében, senkinek nincs javára, kivéve magának a törtetőnek.

4. Tiltakoznak a román politikai élet centralizált jellege ellen. Milyen szervezeti formában kíván működni az SzRÚ annak érdekében, hogy elkerülje a párthierarchiát? Az alapszabálynak a szervezetek (az országos, regionális, megyei és a helyi szervezetek) működésére vonatkozó előírásai nem térnek el jelentősen a Romániában működő pártok előírásaitól.

A SzRÚ szervezeti struktúrája lényegesen különbözik más pártok struktúrájától. Nem kerülhettük el a párthierarchia felállítását, de úgy alakítottuk ki, hogy nagyon kis létszámú legyen.

A szubszidiaritás elvének megfelelően a döntések a lehető legalacsonyabb szinten kell hogy megszülessenek. Ennek érdekében két dolgot tettünk: az alapszabály révén a központi vezetőség struktúráját erősen lecsökkentettük, a működési szabályzat révén pedig széleskörű hatalommal ruháztuk fel a helyi szervezeteket és az egyes tagokat, akiknek például joguk van közvetlen módon megválasztani az összes vezető szervet, beleértve a központi vezetőséget is.

5. Milyen formában és mértékben látják helyesnek az állami beavatkozást szociális kérdésekben?

Válaszunk a szociális védelemmel foglalkozó politikánknak képezi részét, amelyen még mindig dolgozunk.

Az elv azonban az, hogy az államnak döntő részt kell vállalnia a szociális támogatásban, mivel az állam a társadalom maga, illetve ennek képviselője. Azt kell végiggondolnunk, hogy a társadalom milyen mértékben kell hogy biztosítsa tagjai számára az alapvető jogokat, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat is.

6. Jelentős sajtóvisszhangja volt a kormány szociális programját illető kritikájuknak. A megfogalmazott ellenvetések szerint az állam meggondolatlanul avatkozik be a gazdasági folyamatokba, ösztönzi a munkakerülést. Milyen szociális programot tudnak Önök kínálni, kik azok a szakemberek, akik ezt kidolgozzák?

Válaszunk a szociális védelemmel foglalkozó politikánknak képezi részét, amelyen még mindig dolgozunk.

A sajátos problémákra sajátos megoldások vannak. Egy példa, amely nagyon sokat szerepelt a sajtóban: a közköltségek kifizetése és az energiatartozások. Tulajdonképpen nem a szegények azok, akik rosszul fizetnek. Ők csak egy láncreakció katalizátorai: egyesek nem fizettek, ez szükségessé tette az árak emelését azért, hogy a költségeket fedezni lehessen, emiatt még több ember nem tudott fizetni stb. Egy adott pillanatban a rendesen fizetőket frusztrálni kezdte az, hogy ez a "szociálpolitika" az ő vállukat terheli, és kezdtek ők sem fizetni. És így tovább. A válasz egyszerű: szükség van egy szociális segélyrendszerre azok számára, akiknek alacsony a jövedelmük - de csakis az ő számukra. Ebben részt vehetne a civil társadalom is, az egyház, a jótékonysági szervezetek stb. Egyébként pedig személyes felelősségtudatra van szükség, amely a fogyasztás egyéni mérésére alapoz, és arra, hogy a tartozásokat szigorúan be kell hajtani azoktól, akik nem tartoznak a hátrányos társadalmi helyzetűek kategóriájába. Meg kell állítani a veszteséges helyi vállalatok támogatását, és nyereségessé kell tenni őket valódi menedzserek kinevezésével, a mindenféle helyi potentátok ügyfelei és protezsáltjai helyett. Ez egyszerű, egy-két év alatt kivitelezhető volna. Már régen el is felejthettük volna ezt a problémát, ha valaki igazán meg akarta volna oldani.

7. A párt honlapján hiányzik (én nem találtam) az alapítók, döntéshozók részletes önéletrajza. Hova tanultak, milyen ösztöndíjakban részesültek, ha részesültek, hogyan kezdték a pályájukat, hogyan alakult a karrierjük, milyen családi életük, vagyoni helyzetük (!)stb. Miért?

Az SzRÚ honlapján megtalálható az országos választmány öt tagjának önéletrajza, amelybe belefoglaltuk mindazt, ami a kezdetekkor fontosnak tűnt. Amennyiben szükség van további részletekre, gondolkodás nélkül közzé fogjuk tenni azokat. Ha lesznek pontos kérdések, azokra pontos válaszokat fogunk adni.

8. A pártprogram szerint minden embert személyes képességeinek megfelelően és nem szociális, etnikai hovatartozása szerint stb. kell kezelni. Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy az adatvédelem terén komoly változás történjen?

9. Mi a véleményük a személyes adatok védelmének romániai gyakorlatáról?

Válaszunk részét képezi az állampolgári védelemmel foglalkozó politikánknak, amelyen még dolgozunk.

10. Miért akarják eltörölni a titkos szavazást a Parlamentben, noha a párton belül lehetséges ilyen formában (is) dönteni?

A párton belül csakis azért létezik titkos szavazás, mert a politikai pártok törvénye előírja (16. cikk 2) bekezdés: "A politikai párt vezetőségét és a területi szervezetek vezetőit titkos szavazással választják meg.") és csak a törvényben előírt esetekben használjuk.

11. A romániai politikai pártok (is) szívesen kovácsolnak politikai tőkét a nemzetfogalomból. Az önök programja is eljátszik ezzel a fogalommal? Pontosabban: hogyan kezelik a nemzet fogalmát mint politikai kategóriát?

Politikai szempontból a nemzet az emberek gazdasági és társadalmi szerveződési formája, amelynek alapját a közös nyelv, történelem és kultúra elemei képezik.

12. Vették-e fel nem román nemzetiségű politikussal vagy politikai csoportosulással a kapcsolatot?

Még nem, de szándékunkban áll párbeszédet kezdeményezni.

13. Van-e olyan szakértőjük (vagy szakértő csoport), akinek végre sikerül a fenti kérdésekre, problémákra is releváns programot kidolgoznia?

Igen, ők is dolgoznak már.

14. A programban többször előfordul a nyitottságra, a toleranciára törekvés igénye. Úgy tűnik azonban, hogy ez elsősorban a szomszédos államokkal való együttműködésre vonatkozik. Mi a véleményük és meglátásuk a Romániát jellemző etnikai, társadalmi sokféleségről, az országon belüli együttműködésről, toleranciáról?

Az SzRÚ úgy gondolja, hogy Romániát gazdagítja az etnikai sokféleség, és hogy ez adunak számít a hosszútávú fejlődés és a szomszéd országokkal való jobb viszony kialakításának szempontjából.

Románia több etnikum otthona, akiknek a tolerancia és a bölcsesség egyaránt hasznukra válhat (együtt és külön-külön is), sokkal inkább, mint a gyűlölet és az etnikai alapú megkülönböztetés. Sajnálatos, hogy egyes politikai erők választási tőkét kovácsolnak a romániai nemzetiségek közötti különbségek kiaknázásából. Örülünk, hogy sorainkban jelen vannak a magyar etnikum képviselői és a vegyes nemzetiségű családból származó emberek is.

Ezek után úgy véljük, hogy valamennyi nemzetiségnek joga van a szellemi és kulturális önazonossághoz, függetlenül attól, hogy többségi vagy kisebbségi. Uralkodó jellegéből kifolyólag a többség az, amelynek meg kell tennie az első lépést a tolerancia és a nyitás felé. Onnan kezdve az utca már kétirányú.

15. Kik azok az európai politikusok, akikkel szívesen együttműködnek vagy akikkel a jövőben szeretnének együttdolgozni?

16. Milyen európai pártokkal tartanak fent kapcsolatot?

Egyelőre nincsenek kapcsolataink európai politikusokkal, de a jövőben szívesen együttműködünk majd azokkal, akik ugyanazokat az értékeket és elveket vallják magukénak.

17. Pártjuk jobbközép pártként határozza meg önmagát. Ez pontosan milyen ideológiai kötődéseket, politikai értékeket jelent?

A válasz:

• kezdeményezési szabadság
• egyéni felelősség
• csapatszellem
• felelősség a közösség előtt
• szubszidiaritás
• tolerancia és nyitottság
• hagyománytisztelet
• közvetlen demokrácia.

Mindezeket részletesen kifejtettük a honlapon, a program-kiáltványban.

18. A legutóbbi választás nagy vesztese és eldöntője pont az a fiatal, cselekvőképes társadalmi réteg volt, akiket az SzRÚ megszólít. Hogyan tudják hatásosan és eredményesen meggyőzni őket?

Mi olyanok vagyunk, mint ők. A mi felépítésünk képviselni fogja majd őket, és az eredményeink fontosak lesznek számukra.

19. Milyen jellegű választási kampányra készülnek ismerve a korábbi ötletszegény romániai politikai reklámhadjáratokat?

Nonkonformista, nem szokványos kampányt képzeltünk el, amely majd megkülönbözteti pártunkat a többitől. Legfőképpen a tagjaink segítségére számítunk, az elképzeléseink erejére és azon személyek erejére, akik hirdetik ezeket az eszméket.

20. Melyik az a politikai erő, amellyel néhány év múlva, ha esetleg megerősödnek, koalícióra lépnének?

A választások előtt nem áll szándékunkban semmiféle koalíciót kötni, a választások után pedig a parlament összetételének függvényében fogunk dönteni, azonban már most kizárjuk a koalíció lehetőségét az SZDP-vel és az NRP-vel.

21. Egyetértenek-e azzal, hogy a román ortodox egyháznak reformra van szüksége ugyanúgy, ahogyan annak idején a reformáció akarva-akaratlan megreformálta a katolikus egyházat?

A Román Ortodox Egyház független intézmény, amely önállóan kell hogy meghatározza saját szerepét és jövőjét. Reméljük, hogy ez a folyamat teljesen politikamentes lesz, és valóban a hívek törekvéseit fogja tükrözni. Nem az államra és nem is a politikusokra tartozik az, hogy a vallásos intézmények hogyan (vagy hogyan nem) újítják meg önmagukat. Az állam és a politikusok dolga arra vigyázni, hogy ezek az intézmények tiszteletben tartsák az alkotmányt és a jogállamot.

22. Hogyan ítélik meg a romániai ortodoxia által fémjelzett szellemi közeget?

Nem szeretnénk általánosító megállapításokba bocsátkozni. Valamennyi intellektuális környezetben olyan személyiségek vannak jelen, akiknek nézetei gyakran különbözőek. Mint az előbb mondtuk, nem az állam vagy a politikusok feladata az, hogy a honpolgárok egyik vagy másik kategóriájáról értékítéletet mondjanak.

23. Milyennek ítélik meg az RMDSZ utóbbi kormányciklusban kifejtett politikáját?

Mindaddig, amíg kifejezetten helytelenítjük az SZDP politikáját, nem lehetünk elragadtatva attól, hogy a jelenlegi kormánypárttal közösen aláírt egyezmény révén az RMDSZ ezen politika támogatása mellett döntött. Megértjük, hogy az RMDSZ ezt az utat választotta etnikai természetű céljainak elérése végett, ez azonban csak kevéssé csökkenti annak jelentőségét, hogy - többé vagy kevésbé hallgatólagosan - hozzájárulását adja ahhoz a kormánypolitikához, amely szerintünk gyakran ellenkezik a román állampolgárok gazdasági és társadalmi céljaival.

24. Mit gondolnak az Erdélyben egyre erősebb regionális mozgalmakról?

Nem támogatjuk Románia regionalizálását, így tehát azokat a mozgalmakat sem, amelyek ezt hirdetik.

25. Romániában csak a magyar gyerekeknek kötelező a román nyelv oktatása, a román gyerekeknek egyáltalán nem, sőt, vannak helyek, ahol ezt kimondottan tiltják. Mi a véleménye erről Vincze kisasszonynak?

Úgy gondoljuk, hogy Románia valamennyi polgára számára kötelező a román nyelv ismerete és használata.

26. Mit gondolnak az erdélyi nemzetek nyelvének oktatásáról, mikor lesz magyar nyelvoktatás a román gyerekek részére - úgy, mint Svájcban, ahol egymás nyelvét sajátítják el leghamarabb a diákok, vagy Finnországban, ahol a finnek is tanulják a svéd kisebbség nyelvét (de sok más példát is mondhatnék)?

Véleményünk szerint jótékony hatású a kisebbségi nyelvek oktatása a román nyelv tanulásával párhuzamosan, a szülők döntésétől függően. Ha ez a kérdés nem lenne annyira túlpolitizálva, sokkal természetesebben meg lehetne oldani, mivel a magyar nyelv valóban hasznos a román ember számára.

27. Úgy látom, hogy pártjuk vezetőségében románok és egy magyar hölgy is van. Mit gondolnak Erdély jövőjéről? Lesz-e Romániától független Erdély?

Reményeink szerint Erdély mindig Románia szerves része, Románia pedig Európa szerves része lesz.

28. Mikor hallottak először arról, hogy magyarok is élnek Romániában?

Amióta az eszünket tudjuk.

29. Mi volt az első élményetek a magyarokkal kapcsolatban?

A gyerekek nem nacionalisták.

30. Követendő példának tartják a KDNPP vezetőségének példáját, akik nyilvánosságra hozták a vagyonnyilatkozatukat?

Igen, azzal a megjegyzéssel, hogy a valóságnak megfelelő vagyonnyilatkozatokat kellene közzétenni.

31. Véleményük szerint mennyi nyilvánosságot kell biztosítani a vagyonnyilatkozatoknak (elég, ha egy szűk bizottság ellenőrzi, vagy teljesen nyilvánossá kell tenni, akár az interneten is)?

32. Mi a véleményük a tisztségviselők vagyonának nyilvánosságát szabályozó törvényről?

A vagyonnyilatkozatokat nyilvánosságra kell hozni, azaz hozzáférhetővé kell hogy váljanak az érdeklődők számára.

33. A negatív kampányon kívül milyen eszközzel kívánnak küzdeni a román politikai élet megtisztításáért?

A politikusok felelősségtudatának növelésével a következő törvényes előírások támogatása révén:

• nyilvános vagyonbevallás a tisztségbe helyezés előtt és annak elhagyása után;
• nyílt szavazás;
• ugyanazon mandátum ideje alatt egyik pártból a másikba való átállás megtiltása;
• a tisztségviselők és rokonaik érdekkonfliktusainak drasztikus szabályozása;
• a parlamenti mentelmi jognak kizárólag a politikai nyilatkozatokra való korlátozása;
• valamennyi párt félévi könyvelési mérlegének közlése a Hivatalos Közlönyben, feloszlatás terhe alatt.

34. Milyen eszközöket ajánlanak annak a tendenciának a megállítására, hogy a mindenkori központi kormányzat pluszfeladatok kirovásával és források elvonásával ellehetetlenítse az önkormányzatokat?

Ezen a területen az európai törvénykezést kellene meghonosítani és betartani.

35. Elképzelésük szerint a helyi hatóságokat az "önkormányzat" vagy pedig az államhatalom helyi szerve, a "helyi tanács" képezi?

Vidéken nem a helyi tanács képviseli az államhatalmat, hanem a helyi közösségek képviseletei, mivel ezek szabadon választják képviselőiket.

36. Miért tartják a regionális államszervezési formát rossznak? (Egy programdokumentumukban azt nyilatkozták, hogy nem tartják jó ötletnek Románia regionális átszervezését.)

Románia legnagyobb gondja nem a területi felosztás, hanem az, ahogyan a különböző szinteken a helyi közösségek döntenek és használni tudják erőforrásaikat a saját problémáikkal kapcsolatban. Ennek szellemében úgy gondoljuk, hogy az a nyolc fejlesztési régió, amelyeket Románia Országos Fejlesztési Terve meghatározott, megfelelő keretet biztosít a regionális jelentőségű gazdasági és társadalmi tervek támogatásához.

37. Van-e konkrét elképzelésük azoknak a támogatására, akik esetleg haza szeretnének költözni pár év nyugati életmód után?

38. (Média)kampányuk egyik fontos eleme a már emigrált fiatalság kérdése, a további kivándorlás megfékezése. Van-e elképzelésük arról, hogyan lehetne felhasználni a külföldön élő, román állampolgárnak született emigránsok tapasztalatát, tudását a román társadalom szolgálatában?

E tekintetben még nem foglaltunk állást. Azonban sok olyan szimpatizánsunk van, akik éppen ilyen helyzetben vannak, ezért állást fogunk foglalni. Ami a legfontosabb számukra, ahogy eddig láthattuk, az nem annyira a visszatéréshez szükséges körülmények megléte, hanem a remény, hogy egyszer hazatérhetnek. Akárcsak minket itthon, őket is leginkább a haza fejlődésének iránya és dinamikája érdekli.

39. Véleményük szerint mennyire fontos Romániának a hadiipar? Megéri-e az országnak óriási kihasználatlan kapacitásokat életben tartani, emberek tízezreit semmittevésért fizetni vagy az itt elherdált pénzeket, eszközöket máshol kellene hasznosítani?

A hadiipar ugyanúgy alá kell vesse magát a piac törvényeinek, mint bármely iparág. Egy ország védereje sokkal inkább azoktól a fegyverektől függ, amelyek a birtokában vannak, és nem azoktól, amelyeket gyárt. Sajnos, a hadiipart nemcsak a több tízezer hiába fizetett ember jellemzi, hanem a katasztrofális igazgatás és egy hatalmas szakember-veszteség. Ne feledkezzünk meg arról, hogy valamikor ez volt a fő exporttermékünk.

40. Bármi áron csatlakoznunk kell az Európai Unióhoz, vagy előbb megoldásokat kell találni az esetleges csatlakozás után fellépő problémákra (mezőgazdaság szerkezeti aránytalanságok, versenyképtelen ipari cégek, az uniós források elosztását elvégezni képtelen adminisztráció)?

41. Véleményük szerint milyen távon és milyen feltételekkel érdemes Romániának belépni az Európai Unióba? Érdemes-e erőltetni a csatlakozási tárgyalások gyorsítását?

Az Európai Unióhoz csak akkor kellene csatlakozni, ha a román gazdaság már képes hatékonyan működni a közösségi térben.

Nem hisszük, hogy ez a feltétel az elkövetkező néhány évben teljesíthető lesz.

Pillanatnyilag a csatlakozási tárgyalások erőszakos felgyorsítása politikai színezetű, és gyakran politizáló jellegű, miközben megfeledkezünk az örökös átmeneti állapotban levő romániai piacgazdaság valós és korlátozott alkalmazkodóképességéről.

42. Egyes felmérések szerint Románia lakosságának közel 30%-a a létminimum körül vagy az alatt él. Vadim Tudor pártjának népszerűsége (ezért is) vidéken egyre gyorsabb ütemben növekedik. Milyen elképzelésük van a szegénység további terjedésének megakadályozására, nagyméretű társadalmi zavargások megelőzése érdekében?

Válaszunk részét képezi a szociális védelemmel foglalkozó politikánknak, amelyen még dolgozunk.

Néhány észrevételünk: Ezt a problémát nem lehet szociális módszerekkel megoldani. A szegénység leküzdése elsősorban az egészséges gazdasági növekedéstől függ, a korrupciót gerjesztő központi adminisztráció leépítésétől, az infláció csökkentésétől (amelyen keresztül a román gazdaság valamennyi tehetetlensége megnyilvánul), a katasztrofális állami gazdaság privatizációjától, a beruházások és az üzleti közeg bátorításától - mindezt koherens törvényhozás és pénzügyek révén lehet megvalósítani.

43. Milyen infrastrukturális beruházásokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy Románia a befektetők számára vonzóbb legyen?

44. Milyen finanszírozási formát tartanak elképzelhetőnek (állami, magán vagy vegyes)?

45. Konkrétan, melyek volnának a legsürgősebb beruházások?

Elsőrendű fontossággal bírnak: az autópályák, a távközlés, a korszerű vasúti szállítás, a versenyképes kikötő-kapacitás, az ipari parkok, az öntözési rendszerek.

Valamennyi terv finanszírozási módjáról a konkrét körülmények figyelembe vételével kellene dönteni.

46. A következő választások után, ha a parlamenti erőviszonyok úgy alakulnának, koalíciót kötnének az RMDSZ-szel?

A választ már megadtuk a 20. kérdésnél.

47. Milyen hivatalos kapcsolatot tartanak fenn a jelenlegi parlamenti pártokkal?

Semmilyeneket.

48. Romániában nem is olyan régen még 800.000 német, illetve 500.000 zsidó élt - ma számuk statisztikailag elhanyagolható. Mit gondolnak ez tudatos etnikai tisztogatás eredménye vagy azok az emberek egyszerűen nem kívántak itt élni, úgymond "elegük lett Romániából".

Mivel nem éltünk az említett események idején, nem áll módunkban általánosító véleményt kialakítani ennek a helyzetnek a hátteréről.

49. Mit gondolnak, Románia nemzeti vagy többnemzetiségű állam?

Románia nemzeti állam. A többnemzetiségű állam kifejezésről csak akkor lehetne tárgyalni, ha a kisebbségek arányszáma meghaladná Románia lakosságának 20-25 százalékát.

50. Véleményük szerint, mindazoknak, akik részt vállaltak a kommunista rezsim által gyakorolt elnyomásban (a politikai rendőrség tagjainak, a besúgóknak vagy a párttagoknak) van-e joguk részt venni a mai román közéletben?

Az állampolgárok jogát a megválasztáshoz csak törvényi úton korlátozhatók. Ebben az esetben is egyénileg kell alkalmazni a törvényt, és nem egyes kategóriákra vonatkoztatva. Egy olyan törvény, amely megtiltotta volna az RKP és a Szekuritáté egykori nomenklatúrájának részvételét a közéletben, nagyon jótékony hatású lett volna a 90-es évek elején, most azonban egyre inkább tárgytalanná válik. Ennek ellenére kézenfekvő volna egy olyan törvény, amely megismertetné a nyilvánossággal az illetők tetteit. Attól kezdve mindenkinek joga van megválasztani a maga képviselőjét. Minthogy mi a közvetlen demokráciáért szállunk síkra, minden választó személyes döntésére bízzuk, hogy szeretné-e vagy sem, hogy egy ilyen személy képviselje.